Színdarabok

Krúdy Gyula: Az utolsó garabonciás

Színpadra alkalmazta: Bencze Balázs

Trianoni emlékműsor

Az utolsó garabonciás című darab Krúdy Gyula azonos című novellája alapján készült, annak alapgondolatát - a magyarság Trianon utáni összetartozásának allegorikus képét - helyezve a középpontba. Nagyon fontosnak éreztük, hogy a darab az ország és a nemzet megcsonkításának századik évfordulóján a száz évvel ezelőtti érzelmi állapotokhoz képest tudjon valami többletet adnia ma emberének, aki már csak történelmi távlatait láthatja az akkori jelennek. Épp ezért igyekeztünk túllépni az akkori idők sokszor messianisztikus, ma már meghaladott szemléletmódján, hiszen az azóta eltelt száz év minden újabb tragédiája ellenére úgy tűnik, jelenlétünk a Kárpát-medencében ad okot az optimizmusra is, és arra, hogy azt hangsúlyozzuk ki a művészet eszközeivel, hogy Trianon milyen komoly nemzeterősítő tényezőt jelentett a magyarság számára, a bajban megerősödő összetartozást, ragaszkodást. A darab épp ezért minden belső tragikuma ellenére optimista és felemelő gondolatokkal zárul, és - ami nagyon fontos manapság -, nem ellentétet, feszültséget, sehová nem vezető gyűlölködést szít, hanem nemzetünk egységességének, belső békéjének másokat nem sértő, ám nagyon is megalapozott igényét veti fel szelíd, mégis határozott retorikával.

A Krúdy-novella eredeti, vázlatszerű elemekből felépített szerkezetét a színpadi átdolgozás folyamatos és a központi gondolaton átívelő egységes történetté alakította, a cselekményt több ponton anekdotisztikus eseményekkel, emberi sorsokat felvillantó képekkel is kibővítette, hogy egyszerre idézhesse fel a korszak jellemző alakjait és világát és a nemzet összetartozásának időtlen paraboláját. A darab előadása élő zenei kísérettel, különleges, a témának megfelelően kissé meseszerű díszletek és jelmezek segítségével történik, az időtartama kb. 50 perc.

Felolvasószínházi formában megtekinthető ide kattintva.

Pozsgai Zsolt: Egy asszon, két asszon...

Színpadra alkalmazta: Bencze Balázs

Pozsgai Zsolt darabja igazi kamaradarab, összesen két valóságos szereplővel, mégis egy egész világot tár elénk. Két házasság előtt álló leány beszélget egymással – miről másról, mint az előttük álló nagy változások természetéről, a férfiakról, a házasságról, szeretetről, barátságról és szerelemről; de még a gyűlöletről is. Ám a darab nem ettől eredeti, hanem attól, hogy a párbeszédek és a történetek a bukovinai, moldvai és székelyföldi folklórkincs alapján születtek, üdítően őszinte, mégsem erős, mesterkéletlen nyelvezettel, sokhelyütt archaikus elemeket mutatva mesélik el a férfi és a nő örök ellentéteit, ugyanakkor az elválaszthatatlan vonzódást is. A dialógusokból az asszony teremtésétől a nászéjszaka fortélyaiig sok minden kiderül, a legtöbbször humoros, de esetenként szívszorító történetek során át a  mosolyra indító naivitás és az ösztönös asszonyi rafinéria olyan módon válik egységgé, hogy a néző észrevétlenül egy kedves és szinte minden esetben megszívlelendő tanulságot hordozó, alapvetően optimista hangulatú anekdotavilág kellős közepében találja magát, méghozzá csinos, fiatal lányok társaságában. 

Az előadás bemutatója ide kattintva megtekinthető.

Móra Ferenc: Tulipános láda

Szinpadra alkalmazta : Bencze Balázs

Egy ódon tulipános ládában érdekes és titokzatos dolgok lapulnak. Móra Ferenc két meséje, tökéletesen párba állítható. Kedves ,meglepő mégis életszerű hangulatba kalauzolnak vissza bennünket a Rákóczi-szabadságharc  előtti magyar múltba, amikor a török és magyar együtt élt és dolgozott és igazi barátság alakult ki köztük. Akárhogy is alakul sorsuk, az előadás az elsőtől az utolsó pillanatig vidám és pergő marad, tele zenével és tánccal, a nézőket is bevonva ebbe a török- magyar világba.

Szigligeti Ede: Liliomfi

Szigligeti Ede, az író, színész, díszlettervező, rendező, dramaturg és színházigazgató legismertebb darabja a Lilomfi. Aki felrúgja a kor szabályait és elszökik a  zord nagybácsi elöl, s álnéven színésznek áll. Kedves társadalmi vígjáték a kor vándorszínészetéről , melyből nem hiányozhat a félreértés, cselszövés , helyzetkomikum   amely meseszerűvé terebélyesedik. Kalandok, tréfák, a kor zenéje és persze a szerelem mögött ott van a magyar vándorkomédiások életének nyomorúságos és káprázatos világa, a magyar színészet hőskora.

Videó az alábbi linken elérhető

Arany János: Arany - mesék

3 zenés mese gyerekeknek és felnőtteknek. Arany János 3 versének feldolgozása (ősbemutató) 50 percben.

Az arany - mesék (A bajusz, A fülemüle, A Pázmán lovag) nem csak gyerekeknek, de a felnőtteknek is szól. Kedves paraszti furfangosság keveredik erős értelemmel. Nem éppen jó emberi tulajdonságok válnak nevetségessé. Sok benne a tanulság, a humor és a bölcselet. Népi hagyományaink, Arany zseniális emberábrázolása és szókincse van jelen mindhárom mesében.

Ezzel az előadással szeretnénk köszönteni a költőt születésének 200. évfordulóján!

Színpadra alkalmazta és a zenét összeállította: Bencze Balázs

Szereplők:

Koncz István

Ruzicska László

Incze Máté

Király Orsolya (Szilvási Judit)

Boros Ádám

Ivancsics Noémi

Kertész Nóra

Jelmez- és díszlettervező: Pilinyi Márta

Rendezte: Póka Éva

 Videó az alábbi linken elérhető

Kisfaludy Károly: A kérők

Zenés színmű egy felvonásban

Kisfaludy Károly "a magyar vígjáték atyja" egyik legsikeresebb színpadi műve "A kérők". Megtalálható benne a Moliere-i helyzetkomikum, a magyar virtus, félreértések, a családon belüli több generációs összetartás, hagyomány, szerelem és nem utolsó sorban a nemzeti érzelem. Mindez humorral telítve, élő magyar korhű zenével és jelmezzel.

Szereplők:

Nádházy Péter

Smál Gábor

Kecskeméti Róbert

Incze Máté

Deák Fruzsina

Király Orsolya (Szilvási Judit)

Póka Éva

Kovács Balázs

Jelmez- és díszlettervező: Pilinyi Márta

Rendezte: Póka Éva

Omnia Vincit amor (1765) Kocsonya Mihály házassága

A Kocsonya Mihály házassága a legsikeresebb pálos közjátékunk. Friss hangulatú iskolai bohózat, amelyet XVIII-XIX. századi magyar tánczene tesz még élvezetesebbé. Az ágrólszakadt, rongyos, nemes ifjú feleségül veszi Berbencze Péter öregecske leányát. A férj próbára teszi részegeskedő felesége hűségét, ám az balul sül el. A hűtlen feleség részegeskedésében meghal, és mivel a szomjúság még a sírban se hagyja nyugodni, családja rémületére felébred. 

Mivel a XVIII. században olykor az iskoladrámákat csak fiúk adták elő, mi ezt megpróbáltuk korhűen színre vinni.

A szereplők:

Berbencze Péter: Lőrincz Levente

Felesége: Boros Ádám

Leányuk: Seprenyi László

Kocsonya Mihály: Smál-Szilaj Gábor

Szomszédasszony: Kecskeméti Róbert

Bíró: Kovács Balázs

Jelmez- és díszlettervező: Pilinyi Márta

Zene: A Tabulatúra régizene-együttes két tagja: Rossa Levente és Bencze Balázs

Koreográfia: Király Orsolya

Rendezte: Póka Éva

 Vajdasági vendégszereplés

2016. július 9-10-ig

Színházunk Vajdaságban, Bajsán és Bácsfeketehegyen bemutatta Jókai Mór: A debreceni lunátikus című színművét.

Támogatónk Leányfalu Önkormányzata volt.

Dévai és szovátai vendégszereplés

2016. március 26-29-ig

A Nemzeti Kulturális Alap jóvoltából , a Szekér Színház és Faluház és Ravasz László Könyvtár közös pályázatának eredményeként idén húsvétkor előadásokat tartottunk  Déván és Szovátán.

Kisfaludy Károly: Mátyás deákot és Móricz Zsigmond : Lúdas Matyiját adtuk elő. Ami még igen felemelő volt, hogy Böjte atya miután üdvözölte a társulatot,  megkért mennünket, (Húsvéti szent Miséje után egy órával) hogy  a mise végén adjunk magunkról kb. 10-15 perces bemutatkozót. Csaba testvér szent miséjét ámulattal hallgattuk, azt hiszem míg élünk nem felejtjük el.

Jókai Mór: A debreceni lunátikus 

Zenés vígjáték egy felvonásban

Debrecenben van-e lunátikus, vagy nincs? Már az egész város a lunátikus kérdés körül forog.A nép két pártra szakadt. Szalonban, piacon, kocsmában, gyűlésen, mindenütt. Azon verekedtek össze a polgárok, hogy létezik-e a kísértetes lepelbe öltözött holdkóros. Van, aki meggyőződésből, van aki csak a harc kedvéért, de mindenki körömszakadtáig harcol a lunátikus ellen vagy mellett. Természetesen nem maradhat ki Jókai színművéből a szerelem, a humor, a tánc, a borozgatás, a félreértések, vagyis a helyzetkomikumok sem. Pillantsunk be Tóbiássy és Harangi család közös udvarába.

Szereplők: Nádházy Péter, Rudolf Teréz, Lőrincz Levente, Prescsák Zita, Szilvási Judit, Rubóczki Márkó, Ruzicska László, Deák Fruzsina

Zene: Bencze Balázs

Jelmez- és díszlettervező: Pilinyi Márta

Rendező: Póka Éva

Bemutató: 2016. január 22. A Magyar kultúra napja, Leányfalu, Faluház, 19:00-tól

 Shakespeare és kora

"Zenét, ódon, régi dalt..."

Póka Éva színművésznő és a Tabulatúra régizene-együttes közös műsora, mely a 2016-os Shakespeare-évfordulóra készült. A műsorban elhangzó szövegek valamint a zenekar histórikus hangszerein felcsendülő korabeli zenék William Shakespeare-t és korát idézik fel. Egy érdekes és szórakoztató előadás keretein belül.

Bemutató: 2015. november 19. B1051 Budapest, Zrínyi utca 5. 17:00-tól

Móricz Zsigmond: Lúdas Matyi

Talán nem véletlen, hogy Móricz Lúdas Matyiját raktuk repertoárunkra, egyrészt, mert a Móricz család összes leszármazottja itt lakik Leányfalun, másrészt, ez az átirat tele van meglepetésekkel. Matyi egy igazi nemzeti hős, aki szerelmes és megbocsájtó. Interaktív, zenés vásári komédia 50 percben, a nézők és a gyerekek bevonásával.

Szereplők: Rubóczki Márkó, Lőrincz Levente, Ruzicska László, Turóczi Éva, Ács Petra, Király Orsolya, Károlyi Krisztián, Jenei Kristóf

Zene: Mocskonyi Péter

Jelmez- és díszlettervező: Pilinyi Márta

Rendezte: Póka Éva

Bemutató: 2014. augusztus 30. Pesthidegkúti Művészeti Napok, Klebelsberg Kúria 11:30.

Bálint, ki voltál Balassa...

A Szekér Színház és a Tabulatúra Régizene-együttes 50 perces Balassi-műsorában a költő válogatott versei korabeli dallamokkal, korhű hangszerelésben, Póka Éva tolmácsolásában hallhatók. A műsor Balassi életének és költészetének fontosabb állomásain sok zenével és a kor hangulatának felidézésével vezeti végig a hallgatóságot.

Képek az előadásról

Móricz Zsigmond: Szerelem

/Politika, Lélekvándorlás, Kvitt/

Móricz Zsigmond, Szerelem című egyfelvonásosait másodszor tűzi műsorára a Leányfalusi Szekérszínház. Nem csoda, hiszen ismét kiderül az író zseniális emberismerete, humora, dramaturgiai érzéke és a helyzetkomikumok felismerése. Minden mondata hasznos, minden instrukciója a színésznek kincs, a tájszólás pedig nélkülözhetetlen.

”Miko az ember házasodni akar,akko úgy elválogat, hogy olyan gyöngy felesige legyen, hogy még a csillagos Isten is irigyejje… oszt a végin kisül... hogy a szomszéd feleségit kellet vón elvenni.”

“ Hej,de mindig csak a becstelen személyek a szípek, a becsületes asszony meg minél tisztességesebb, anná fertelmesebb”

Szereplők: Nádházy Péter, Prescsák Zita, Lőrincz Levente és Szilvási Judit

Jelmez és díszlet: Pilinyi Márta

Koreográfia:M. Nagy Emese

Tekerőn játszik: Mocskonyi Péter

Rendező: Póka Éva

Bemutató: Leányfalu Faluház színpadán 2014. Május 31. 16.00.

Mindenkit szeretettel várunk.

Képek az előadásról - Dr. Boda Gábor fotói 

Szigligeti Ede: A nőuralom (1862)

(vígjáték)

A magyar irodalom , egyik alig játszott színműve, ahol a jómódú falusi házasélet kerül terítékre. Szerelmi háromszögek, féltékenység, csalódás, félreértés, de mindenek  előtt a  " szerelem" a darab fő mozgatóereje.

Talán egy kis nőuralom is jelen van? Vajon mit szólnak ehhez a férjek?. Lássuk!  A  színműben Blaha Lujza kedvelt nótáira mindenki dalra fakad és táncra perdül.

Szereposztás:

Szirtfoki Jenő     Ruzicska László

Ilon, neje            Farkasinszky Edit

Somkuti Lajos    Lőrincz Levente

( Ilon bátyja)

Rózsa, Lajos neje Szilvási Judit

Rezgeiné             Deák Fruzsina

Kondori             Miskovics Róbert

Jelmez és díszlettervező: Pilinyi Márta

Zene: Vaskó Zsolt

Rendezte: Póka Éva

Bemutató:( főpróba) LEÁNYFALU   Faluház színházterme   2013.  május. 25. 18.30.

Képek az előadásról - Dr. Boda Gábor fotói

Kisfaludy Károly: Három egyszerre

Van akinek három udvarlója van egyszerre, van akinek egy sem jut? Két álruhába öltözött, lecsúszott hozományvadász hogyne tenne meg mindent egy replique Rolex ifjú, gazdag hölgy kegyeiért. No de ő persze mást szeret. Egy délceg vadász legényt. It még a cseléd lány is igen szemre való teremtés. Ebben a történetben is, mint a mesékben, minden jó, ha a vége jó. Kisfaludy vidám, zenés színműve, amely igen csak bővelkedik félreértésekben, helyzetkomikumokban.

Szereposztás:

Lorányiné - Túróczi Éva

Adél - Szilvási Judit

Ormi Sándor - Ruzicska László

Balkay Móric - Tóth Tamás

Lajos - Szarvas Attila / Lőrincz Levente

Márta - Deák Fruzsina

Fülöp - Miskovits Róbert

Jelmez- és díszlettervező: Pilinyi Márta

Rendező: Póka Éva

Képek az előadásról

Gyapai Mártony a feleségféltő - előadás képei

Mivel a darabot Simai Kristóf 1792-ben írta , és a darab szövege az akkori korban ledérnek, túl merésznek bizonyult, iskolákban tilos volt előadni, csak 2-3 előadást ért meg Budán és Debrecenben.

Az idősödő Gyapait felesége, egy ifjú hölggyel találja félreérthetetlen helyzetben, majd Gyapainé dacból magát is félreérthető helyzetbe sodorja egy ifjú nemes úrral. A darab helyzetkomikumokkal, félreértésekkel teli vidám komédia. Mutatós jelmezek, korabeli zenék és nem utolsó sorban szókincsében gazdag szöveg jellemzi a darabot. Ezúttal is jól végződik minden félreértés, mindenki megtalálja a maga szerelmét és a vigadalomba még a nézőket is bevonjuk.

további képek >>>
Kanyó Béla fotói

Kisfaludy Károly: Mátyás deák c. történelmi játéka

Mátyás király, mint garabonciás deák, álruhában betér egy bakonyi faluba. Ott Turu Márton, a gazda szívesen fogadja, s elmeséli néki a nándorfehérvári csatát, ahol fél karját ott hagyta. Örzsike a lánya, pedig a fekete sereg egyik katonájába szerelmes éppen, de apja inkább a falu kántorjához adja feleségül. Mátyás a szíves vendéglátásnak igen örül; Örzsikét elígéri Valta Jancsi katonájának, a kántort pedig igen megleckézteti. No persze ezt már saját királyi palástjában teszi.
A darabot korabeli élő zene kíséri, a jelmezek pedig szemet gyönyörködtetően vonulnak fel.

további képek >>>
Kanyó Béla fotói

Tök Mak filkó bemutató 2007. július 21.-én 18 óra Leányfalu Művelődési Ház

Ez a mű Sárospatakon íródott 1768-ban.

Ki ne hallott volna arról, hogy a gazdag elkényeztetett úrfik összes ügye-bajos dolgait a szolgák csalafintasága oldja meg. A mi vásári komédiánkban ez nem akárhogy történik. Ruhacsere, szerepcsere zene, mulatság, párbaj és nem utolsó sorban a bor segít ebben, mert mindez igen kelletik, ha szorul a kapca. Talán így játékunkkal a szívet jobbá, az elmét nemesebbé, a gusztust finomabbá tesszük. A tanulság? A hamis most is elnyeri méltó büntetését, az 50 botütést.

Szentes Regináld-András kovács királysága  bemutató
2006-08-23

Egy szép reggelen András kovácsot nagy szerencse éri.Míg mélyen szundit a porban a bornak gőzétől,arra járván a furfangos király egy napi királyságot ajándékoz neki.S mivel azzal bánni nem könnyü és hálás mesterség,András kovács hamar megtanulja,hogy ami tegnap még fénylett,mint az arany,holnap talán azt setét homály borítja majd.

további képek >>>
Kanyó Béla fotói

A jártos-költes vőlegény  bemutató 2005

A piperkőc jártos-költes vőlegény megérkezik Párizsból, hogy feleségül vegye rég neki ígért mátkáját.
De mivel a vele járó hozomány kétséges, a hölgy pedig már másnak ígérte a szívét, így a várt lakodalom elmarad. A történet mégis vigadalommal végződik, a család két lakodalmat is ül, nagy zene-bona és tánc közepette.

további képek >>>
Kanyó Béla fotói

Tornyos Péter  bemutató 2004 FARSANGI ELŐADÁS!

orologi repliche

Tornyos Péter megunta a zsugoriságot. Még ma be szeretné bizonyítani bőkezűségét. Hét országra szóló vacsorát szerveztet szolgájával, Lőrinccel. A zsivány szolga egy arra kószáló garabonciás diákkal együtt alaposan megleckézteti Tornyos urat. Hogyan? Pénzétől és tekintélyétől megfosztják, megveretik, meglovagolják ezt a hiszékeny, urizáló az írás és olvasás tudományát nem ismerő gazdag urat.

további képek >>>
Kanyó Béla fotói

Kocsonya Mihály házassága  bemutató 2003.

Kocsonya Mihály feleséget keres Berbencze Péter házában. Meg is találja a kicsit öregedő, hályogos szemű vénlányt, annak reményében, hogy nemesi származású és gazdag. Ám az ara éjjel-nappal csak üríti a pintes korsót, és nemigen rejti véka alá férje nagy titkait. Történt pedig, hogy a felég annyit öntött a garatra, hogy holtnak hitte az ura, még a kántor is elbúcsúztatta, de mindenki riadalmára az asszony fölkelt hiszen semmi más baja nem volt, csak szegény száraz torkát kellett volna meglocsolni egy kis pálinkával.

további képek >>>
Kanyó Béla fotói

Beregszászi turné

további képek >>> 
Kanyó Béla fotói

Móricz Zsigmond: Szerelem c. darabjának próbáin készült képek

további képek >>> 
dr. Boda Gábor fotói

Három egyszerre
xxx
20xx